Iszap szikkasztóágyból való kitermelésére, és nagyobb tömegű hulladékok szállító eszközre rakására használjuk. Alkalmas még komposztterek kiürítésére, nagyobb mennyiségű felhalmozott iszapok időközi eltávolítására.
Az iszapszikkasztóágy kitermelését homlokrakodóval, elszállítását nyerges vontatóval végeztük. Ilyen ürítési folyamat magas szárazanyag-tartalom esetén lehetséges.
Az iszapszikkasztóágy kitermelését homlokrakodóval, elszállítását nyerges vontatóval végeztük. Ilyen ürítési folyamat magas szárazanyag-tartalom esetén lehetséges.
Az évek óta logikusan összehangolt szállítási folyamataink révén sokkal hatékonyabban tudunk jelen lenni a piacon, kevesebb üzemanyag-fogyasztással és környezetszennyezéssel végezzük megbízásainkat.
Épületen belüli konténer töltés, mely jelen esetben gépház és csak 3 m3-es konténer befogadására alkalmas, így a szállítás fajlagosan magas költséggel jár.
Duguláselhárítást, csatornatisztítást, vagy akár komplett városok átalánydíjas csatornahálózat karbantartását is elvégezzük. 0-24 órás szolgálatot is tudunk biztosítani, havária esetén több járművel is fel tudunk vonulni.
Kisebb kapacitású szennyvíztelepek épületen kívüli konténerek töltésének egyik jellemző példája.
Szennyvíziszap karámba töltése kihordócsiga segítségével. Nagymértékben megkönnyíti a szállítást, hiszen ekkora tömegű iszap nyerges vontatóval szállítható el.
A 3 db 9 m3-es iszapszállító konténer szállítására alkalmas jármű össztömege 40 tonna, így a magyar közutakon a legnagyobb teherbírású jármű.
Kisebb telepeken a gépházon belül történik az iszapszállító konténer töltése, mely meghatározza a konténer maximális méretét.
Hígiszap tároló, melyet tartályos szippantó autóinkkal gyűjtünk be, vagy szállítunk.
Ezt a munkafolyamatot teljes egészében szippantós járműveinkkel végezzük.
ElsöprÅ‘ többséggel - 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett - szavazta meg az Országgyűlés a hulladékról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásával egy korszerű törvényi háttér született, ami átlátható és ellenÅ‘rizhetÅ‘ viszonyokat teremt az ágazatban, lehetÅ‘séget teremt a hulladékképzÅ‘dés nagyobb arányú csökkenésére és a hasznosítás arányának növelésére, valamint kiterjeszti a gyártók felelÅ‘sségét, hogy hulladékszegény technológiákat alkalmazzanak a termékgyártásban.
A hulladékgazdálkodás átfogó átalakítása szükségessé vált, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió begyűjtésre és hasznosításra vonatkozó elÅ‘írásait. Az új törvény központi hatósági árszabályozást vezet be 2014. január 1-jével, így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehet majd végezni.
A tervek szerint tehát 2014-tÅ‘l egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A fizetendÅ‘ díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni, az energiahivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatot.
Bővebben: Elfogadták a hulladékgazdálkodásról szóló törvényt!
Akadnak olyan családi házak Budapesten, ahol annak ellenére nem csatlakoztak rá máig a csatornahálózatra, hogy azt évekkel ezelÅ‘tt kiépítették. Van közöttük olyan is, aki egyáltalán nem szállíttatja el a szennyvizet, hanem megoldja, hogy az a talajban elszivárogjon. KörnyezetszennyezÅ‘ módja ez a takarékoskodásnak, azonban márciustól Å‘k gondban lesznek, mert változnak a lakossági szennyvízszállításra vonatkozó szabályok. A vízfogyasztás után kell fizetni a szennyvízszállítás díját, ahogy azoknak is persze, akiknél nincs csatornázás.
Fizetésre kényszeríti a fÅ‘város azokat, akik eddig a csatornahasználaton próbáltak meg takarékoskodni, s egy részük ezt meglehetÅ‘sen környezetszennyezÅ‘ módon tette. Meg persze azokat is érinti az új rendelet, akiknél egyáltalán nincs csatornázás. Egységesen, a vízfogyasztás után kell ugyanis fizetniük azoknak, akiknek ingatlanja nincs rákötve a csatornahálózatra, s nem a szippantósnak attól függÅ‘en, hogy mennyit szállít el. A szippantóst pedig egy cégtÅ‘l lehet már csak megrendelni. Aki mással szippantat, kétszer fizet.
Bővebben: Bajban lesznek, akik nem csatlakoztak a csatornahálózatra Budapesten
/A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. felhívása/
Az illegális csatornarákötések felderítése nemcsak a DRV Zrt. érdeke, hanem a Fogyasztóké is, hiszen a szennyvízszolgáltatást törvénytelenül, díjfizetés nélkül igénybe vevÅ‘k költségeit is a többi Fogyasztó, illetve a Szolgoltató finanszírozza. Közös érdekünk, hogy a szennyvízelvezetés és -tisztítás költségeibÅ‘l minden szolgáltatásban részesülÅ‘ Fogyasztó kivegye a részét. A DRV Zrt. rendszeresen ellenÅ‘rzi azokat a csak ivóvizesként nyilvántartott fogyasztási helyeket, melyek olyan településen és utcában találhatóak, ahol rendelkezésre áll a közcsatorna és a rákötés műszakilag megoldható.
Amennyiben munkatársaink illegális csatornarákötést derítenek fel, és a Fogyasztó hitelt érdemlÅ‘en nem tudja bizonyítani a rákötés dátumát, akkor a DRV Zrt. öt évre visszamenÅ‘leg
kiszámlázza a csatornadíjat, a vízterhelési díjat, valamint a bekötés hivatalos átvételének szakfelügyeleti díját. A csatorna- és vízterhelési díj kiszámlázásának alapját az ezen idÅ‘szak alatt elfogyasztott és kiszámlázott ivóvíz mennyisége képezi. Társaságunk az öt évre visszamenÅ‘leg történÅ‘ számlázástól csak abban az esetben tér el,
Ezekben az esetekben a tulajdonosváltás vagy a csatorna átadásának idÅ‘pontját vesszük figyelembe a visszamenÅ‘leges számlázásnál. A Fogyasztó a rákötés idÅ‘pontját igazolhatja az utolsó folyékonyhulladék elszállítás díjáról kiállított számlával, vagy a csatornabekötés elvégzésérÅ‘l készített számlával.
Az illegális csatornahasználat következményei
Fogyasztók által okozott hibák a szennyvízhálózaton
A szennyvízhálózaton is számtalan olyan hibalehetÅ‘ség fordulhat elÅ‘, melyek gyors, szakszerű elhárítása komoly kihívások elé állítják szakembereinket a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében. Gyakori hiba a dugulás, mivel a szennyvízcsatornába a gondatlan emberi magatartás következményeként idÅ‘nként nemcsak szennyvíz kerül. AlapvetÅ‘ fontossággal bír ugyanis, hogy a csatornahálózatba ne jussanak olyan anyagok, melyek zavarják a rendszer és a tisztítótelep működését. Ezért nem szabad a csatornába engedni többek között zsírt, olajat, festéket, benzint, mérgezÅ‘ vagy maró anyagokat, műanyag- és üvegpalackokat, építési törmeléket, állati tetemeket. Az esetek többségében a dugulás hálózatmosatás alkalmazásával megszüntethetÅ‘.
Tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni!
A Társaságunk által üzemeltetett csatornahálózatot csak szennyvizek elvezetésére létesítettek. Amennyiben nagyobb mennyiségű csapadékvíz kerül a csatornába, gondot és többletköltséget okoz a szennyvízzel történÅ‘ együttes elszállítása, amely idÅ‘nként szennyvízkiömléshez is vezethet. A csapadékvíz miatt hirtelen megnövekedÅ‘ mennyiségű - és ezért hígabb - szennyvíz a szennyvíztisztító-telepeken költséges technológiai beavatkozásokat igényel, ami környezettudatos Fogyasztói magatartással megelÅ‘zhetÅ‘ lenne. Társaságunk az illegálisan elvezetett csapadékvíz-mennyiségre szennyvízdíjat számít fel 5 évre visszamenÅ‘leg.